Jóvilág

Fotórealisztikus, kissé eltúlzott jelenet egy falusi konyhában: az asztalon hatalmas mennyiségű hurka és kolbász, a háttérben jóllakott családtagok vígjátékszerű hangulatban.

Mint derült égből az isteni csoda, úgy ért minket, amikor egy őszi estén egyenruhás ember kopogtatott az ajtónkon. A nagy ijedtségben apám rohant rögtön nagyapám pisztolyáért a sufniba, hogy védekezhessék, ha muszáj, anyám meg virágföldből kezdett kávét főzni, amit én loptam tegnap a szomszéd ágyásából.

Így tűnhetünk el hatmilliárdnyi készpénzzel hat disznó segítségével

Az előtérben egy kamerába bámuló disznó látható, a háttérben pedig egy feltűnően elegáns, aranyláncos férfi áll több sertés között. AI által generált illusztráció.

Igen, ha forró az ember lába alatt a talaj, még melegebbre vágyhat, mondjuk valami békés trópusi szigetre, azaz indulni kell a poggyásszal együtt. Repülő ugye nem nagyon jöhet szóba, itt szigorú az ellenőrzés. Általában a nem eléggé előrelátó milliárdosok elfelejtenek teherautós jogosítványt szerezni, így hiába is vennének mondjuk egy jó állapotú IFÁ-t, egy közúti ellenőrzésnél lebuknának. De mit tegyenek akkor?

Nyeljetek most ti!

Egy hazatérő ember elmosódott alakja látszik a zárt, üvegezett bejárati ajtón keresztül, egy meleg fényekkel megvilágított lakás előszobájából nézve.

A dugó a szokásos, egy sarkon hamis félmosolyt küldesz egy nyanyára, kultúremberként mégsem anyázhatsz, mint mások, amiért ilyen pocsékul parkol. A kollégád sem küldheted a búsba, büdös tapló ugyan, de kedveli a főnök, a kölykeitek egy osztályba járnak, mély levegő, nyugi, a tüdőd kitágul, a szád marón keserű, arcodon mosoly, „ma is helyetted fogok dolgozni, barom”, de ezt csak magadban mondhatod, sosem hangosan.